A Biztonságos Suli Program célja az iskolákon belüli erőszakos helyzetek megszüntetése. Balázs György önvédelmi oktatóval, a program létrehozójával elkaszált országos tervekről, határok kijelöléséről, az iskolapszichológusok körüli gondokról is beszélgettünk.
Vállalhatatlan stílusban beszélt a diákokkal, megalázta őket és a tanári kar tagjait a szakmári egyházi iskola igazgatója. A szülők fellázadtak: a következmény mindössze annyi, hogy szeptembertől egy másik iskola igazgatójává nevezték ki a férfit.
A kislánynak a tanár olyanokat mondott, hogy a gyámüggyel viteti el, vagy úgy dobja ki a teremből, hogy keze-lába összetörik.
Az iskolaigazgató pedig korábban azt mondta, mindenképp együtt kell működniük a pedagógussal.
Az áldozat nem mesélte el a történteket tanárainak, szüleinek, de a következő napokban egyre rosszabbul lett.
A gengszterek és kitartottjaik a példaképek, a háborús bűnösök a nemzeti hősök, az agresszorok a bátor hazafik ma Szerbiában. Vélemény.
Aggasztó eredményeket hozott egy friss kutatás.
A tanár egy diákok közötti konfliktust akart úgy elsimítani, hogy közben súlyosan bántalmazta őket.
A pedagógusok az egyetemen nem tanulnak eleget az osztályközösség építéséről és az iskolai bántalmazásról, így sokan azt sem tudják, mi az a bullying. Pedig ez jóval több a sajtót felforgató tragédiáknál, nemcsak a gyerekek között, hanem a tanár-gyerek kommunikációban is gyakran jelen van. A fiatalabb tanárgeneráció már felismeri a problémát, de módszereket ők is csak külföldi szakirodalmakban találtak.
A Blikk beszámolója szerint a tanuló szülei bíróságra vitték fiuk iskolai bántalmazási ügyét.
Az iskolai bántalmazásról készített színházi nevelési előadást a Láthatáron Csoport. A Pitbull Kamilla Gimnázium című darabot a színészek középiskolásoknak adták elő, akik nemcsak nézői, hanem aktív résztvevői is voltak a bántalmazás háttérét feltáró és a lehetséges kiutakra rámutató produkciónak. Az idegenként egy összeszokott osztályközösségbe csöppenő Cserepes Flóra történetén keresztül az alkotók igyekeznek egyértelművé tenni, miért életbevágóan fontos, hogy se a felnőttek, se a gyerekek ne nézzenek félre, ha bullyinggal találkoznak. Mert nincs olyan, hogy az nem az ő ügyük.
A Hintalovon Alapítvány adatai azt mutatják, hogy a tanárok szerint ők legtöbbször közbelépnek, ha bántalmazás történik. A gyerekek ezt másképp látják.
A nevével kezdődött, az öltözködésével folytatódott, aztán lényegében már bármibe bele tudtak kötni Dordzsceren Csingisz bántalmazói az iskolában. A most 23 éves, apai ágról mongol, anyai ágról magyar származású fiatal először egy TEDx-előadás kedvéért vette számba, hogy mi minden történt vele. Azóta pedig újra meg újra elmondja: az iskolai zaklatásból van kiút.
Az iskolai zaklatás túl azon, hogy mindennapos jelenség, egyre nagyobb méreteket ölt: azokban az intézményekben, ahol nem reagálnak a problémára, és nem tesznek kísérletet arra, hogy erőszakmentes iskolai környezetet teremtsenek, egy LMBTQI-diáknak is sokkal rosszabb. A Háttér Társaság leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszex tanulókat kérdezett meg az iskolai tapasztalataikról. Az eredményekből jól látszik, hogy vannak pozitív folyamatok, de bőven van még tennivaló az oktatási intézmények és a pedagógusok részéről is.
A mesterséges intelligencia segítségével fogja kiszűrni az iskolai bántalmazással, megfélemlítéssel és alázással kapcsolatos, vagy azokat ábrázoló felvételeket az Instagram.
Az igazgató állítólag azért tanácsolta el a gyereket – ahelyett, hogy kivizsgálta volna a bántalmazást –, mert az anya nem tett panaszt, csak a szülőin hozta fel a témát. Az ombudsman szerint súlyos visszásság történt.
„Az iskola egy külön univerzum. Bemész, és az a világ” – véli Wéber Anikó, aki tanítói tapasztalatai alapján az iskolai bántalmazásokról írt megrázó könyvet. Az osztály vesztese a diákoknak éppúgy szól, mint a szülőknek, tanároknak. Interjú.
